Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


ÁPRILIS

Tovább a  I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. hónaphoz.

 

Április



A tavasz II. (az év 4.), de még szeszélyes havában, ha jobban körülnézünk szúrós kedvenceink között, egyre több növényen figyelhetünk meg egyre több bimbót, és/vagy a tenyészcsúcsukon világosabb zöld szint.

     Echinopsisokon (főleg a szinonim Lobivia nemzetség fajain), Gymnocalyciumokon, Echinocereusokon, stb. Ezeket az egyedeket lehetőleg tegyük világosabb helyre (korábban alakítsunk ki egy ilyen neveldét) és óvatosan öntözzük (kevés vizet adagolva, inkább az edény falához közel!). Az öntözést tavasszal ajánlatos meleg délelőtt végezni, hogy még a hűvösebb éjszaka előtt elpárologjon a víz a növények felületéről. A szabadban telelt kaktuszokon is már megfigyelhetjük, hogy testükről eltűnnek a ráncok, megelevenednek. Az Opuntiak lassabban indulnak, de az Escobariakon és egyes Echinocereusokon bimbókat és/vagy friss hajtást vehetünk észre. A magashegységi kora tavasszal virágzóak is dugig vannak ilyentájt bimbóval (Pediocactusok). A téli magvetések pikírozására (tűzdelésére) is optimális az időjárás. A túl erős napfénytől védjük meg még a legifjabbakat. A nagyobb növények átültetésére is kiválóan alkalmas ez az időpont. A már megindult és csak tavasszal vagy tavasszal és ősszel hajtó fajokat nyugodtan öntözzük (persze csak mértékkel), a pangó víz kerülendő. Ezért olyan tálcát, amely nem engedi át a vizet, vagy alul nem perforált, ne használjunk. A kártevők ellen, ha még nem védekeztünk, akkor az első öntözések közt érdemes beiktatni egy felszívódó rovarölőszeres öntözést (pl. BI-58). Sok növényt veszthetünk, ha a frissen "felébredt" kaktuszunk a már éhes tetvek prédájává válik.

   A hónap vége felé az oltásra szánt alanyokat már érdemes meghajtatni, hogy májusra készen legyenek. Ezt úgy érhetjük el, hogy az alanyt meleg, nedves helyre tesszük (előtte ellenőrizzük egészségi állapotát). Csak egészséges, teljes növekedésben levő alanyra érdemes oltani. Így a téli kelésű magoncokat feloltva, őszre már korukhoz képest méretes, kis kaktuszokat kapunk (főleg Pereskiopsison!). Fotózzunk!

Varga Zoltán Budapest

 

 NAPTÁRTÖRTÉNET

 

ÁPRILIS

 

 

A Gergely-naptár 4. hónapja az április, amely 30 napos. Az év 91-120. napjait (szökőévben 92-121.) és a (12.)13-17(18.) heteket foglalja magába. Az esztendő első 30 napos hónapja, a második negyedév első hava, a közfelfogás szerint szeszélyes hónap. Az április hónapnév a latin aperire szóból származik, melynek jelentése: megnyitni – ez valószínűleg utalás az ez idő tájt kinyíló természetre. Aperire, ismertebb másik nevén Vénusz, Mars kedvese volt.

A régi római naptárban, mivel március volt az esztendő első hónapja, így azt április követte másodikként, azonban hamarosan a január vette át az évkezdő hónap szerepét és így lett az év 4. hónapja. A 18. századi nyelvújítók által javasolt magyar elnevezése április helyett nyilonos. A régi magyar nevén - mely népi kalendáriumokban szerepelt – Szent György havaként említették, ősi magyar nevén pedig Szelek hava. Szokásos években az április a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év júliusa. Szökőévben az április a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint a január. A hónapnév rövidítése: ápr.

 

A szeszélyes hónap

 

A négy évszak közül a tavaszhoz tartozik a kezdés, a kikelet, vagyis a tavaszi zsendülés leglátványosabb szakasza: a rügyfakadás és a virágok kinyílása. Ez áprilisra még fokozottabban igaz, mint márciusra (ezért tavaszhónak is nevezik).

Áprilisban a tavasz hírnökei: a költöző madarak – melyek közül legismertebbek a gólyák és a fecskék – már építik vagy felújítják a fészküket, és lassan a természet is majdnem teljes virágpompában hirdeti az élet újra indulását.

Április 1-je a korabeli időkben több kultúrában az évkezdő nap volt. Miután ez a naptárreformot követően átkerült január 1-re, április első napja „komolytalan” újévvé, bolondos nappá módosult. Ezt a hagyományt megőrizve lett mind máig a bolondok napja. Akit ilyenkor valami tréfával becsaptak, beugrattak, gyakran ezzel a mondókával gúnyolták:

Április bolondja, május szamara!”

Április jellemzően a húsvéti ünnepek jegyében zajlik, annak ellenére, hogy mozgó ünnep és 70%-ban erre a hónapra esik. A katolikus egyház fontolgatja, hogy rögzített ünneppé módosítja. (Az előzetes elképzelések szerint mindig április 2. vasárnapján tartanák. Az 1. vasárnap lenne a virágvasárnap, melyet a nagyhét követ.) A húsvétot megelőző péntek a nagypéntek, Jézus kereszthalálának napja, nagyszombat pedig a feltámadásáé. Húsvétvasárnap a keresztény egyház legnagyobb ünnepe, húsvéthétfő a legnépszerűbb népszokás: a locsolás, a hímes tojás ajándékozásának napja. (Idézet: „Mikor Jézust keresztre feszítették, odament egy asszony, aki kosarában tojást vitt. Letette és elkezdett imádkozni. Egyszer csak egy csöpp vér csöppent az egyik tojásra és megpirosodott tőle. Ezért festik pirosra a tojást húsvétkor”.) A tojás Jézus újjászületését jelképezi. A húsvét utáni hét a fehérhét, vasárnap a fehérvasárnap, mely a barátkozás, komatál küldésének az ideje.

A farsangi napokban tartották és tartják napjainkban is a disznótorokat, ekkor készítik el a húsvétra beérő hagyományos házisonkát is, amely a húsvét jellegzetes főétele az elmaradhatatlan főtt tojással és tormával. További húsvéti ételek közé tartozik a bableves, mákos tészta, bárány- és halételek, diós, mákos kalács.

A húsvéti ünnepek alatt persze hódolhatunk különböző kedvtelésnek, például a kaktuszgyűjtésnek is, és a locsolók, vagy a meglocsoltak gondoljanak arra, hogy

 

A szúrós tekintetű kaktuszkedvelőben is szolid lélek lakozhat!

 

Népi jóslások az időjárásra vonatkozóan:

 

Április esőitől nyílnak május virágai. (Szólásmondás)

Ha Tibor napján (14.) már szép zöld a vetés, akkor jó lesz a szénatermés. A hagyomány szerint ilyenkor szólal meg a kakukk.

Márk (25.) napján, ha a pacsirta, fürj vagy béka szól a búzából, az jó termést ígér.

 

A magyar népi mondóka az április hónapot a következőképpen jellemzi:

 

György-nap előtt, ha nem esik,
György-nap után sok is esik.
Hogyha Vitálisz didereg,
Tizenötször lesz még hideg!
Áprilisnak szárazsága,
Jó gazdának bosszúsága.
Áprilisnak nedvessége
Fáknak termőképessége.

 

A költészetben az áprilisról:

 

Geoffrey Chaucer: Canterbury mesék

/részlet/

Ha március fagyának erejét

Április langy esője veri szét

 

Tóth Árpád: Április

/részlet/

…Április, óh, Április,

Minden csínyre friss!

Faun-bokájú, vad suhanc,

Újra itt suhansz!…

 

Áprilisi nevezetes napok közül néhány kronologikus sorrendben:

 

01.  A bolondok napja

08. Emberszeretet világnapja

11. A magyar költészet napja

12. Űrhajózási világnap

15. A fűtési szezon hivatalos vége. A haderőnél a téli-nyári öltözék váltásának a napja.

22. A Föld napja

24. Sárkányölő Szent György napja. Ősi pásztorünnep, az állatok kihajtásának az ideje.

30. A méhek napja Magyarországon

 

.

A nyári időszámítás miatt minden nap 1 órával korábban kezdődik.

A húsvét valamelyik – március 22-ike és április 25-ike közötti – vasárnapra esik, 2012-ben április 8-9-re. Ez idő tájt van az általános - és középiskolákban a tavaszi szünet. A húsvétot megelőző vasárnap a virágvasárnap, mely Jézusnak Jeruzsálembe történő ünnepélyes bevonulásának állít emléket.

 

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek áprilisra:

-         Kos (március 21-április 19.)

-         Bika (április 20-május 20.)

Az áprilisi égbolton a Nap az állatöv jegyei közül áthalad előbb a Halak csillagképen, majd a Kos csillagképbe lép.

 

Az április már igazi tavaszi hónap, de még a völgyekben, magasabb vidékeken, fagyzugos helyeken, főleg az éjszakai és a kora reggeli órákban előfordulhatnak kisebb mértékű talaj menti fagyok. A nem túl kényes kaktuszainkat és egyéb pozsgásainkat a fokozatos hozzászoktatás folyamán már éjszakára is kint hagyhatjuk, csupán az érzékenyebb cereuszokat, Melocactus-okat és Discocactus-okat ne tegyük ki még a szabadba, éjjelre meg egyáltalán ne.

A csapadék ellen továbbra is fedett, fényáteresztő helyet biztosítsunk számukra. A korán fejlődésnek induló és virágzó fajoknak különösen ajánlott a kihelyezése, figyelve mindenféle sérülés (leesés, megkarcolás, megvágás, letörés stb.) megóvásától. A kihelyezett növényeket a meleg délelőtti napokon már öntözhetjük, de módjával. Az üvegházat, teleltetőt gyakrabban és hosszabb ideig szellőztethetjük, esetleg már egész éjjel nyitva tarthatók részlegesen. A hónap vége felé a külső védő fóliatakarót eltávolíthatjuk. Az időjárási előrejelzést mindig kísérjük figyelemmel, és hasznosítsuk a növények fagykárosodásának megelőzésére, valamint óvjuk őket még a számottevő esőzésektől. A kártevők megélénkülésére továbbra is számítsunk és permetezőszerekkel védekezzünk ellenük.

 

Érdekesség az egyéb hónapnév próbálkozásokra:

Lucius Aelius Aurelius Commodus (i.e. 161. 08. 30. – 192. 12. 31.) római császár, aki egészen különleges uralkodó volt, az összes hónapot átnevezte a felvett neveivel és címeivel a következőképpen (januártól decemberig): Amazonius, Invictus, Felix, Pius, Lacius, Aelius, Aurelius, Commodus, Augustus, Herculeus, Romanus és Exsuperatorius.

 

Forrás:

Britannica Hungarica

Wikipédia Creative Commons

 

Írta és szerkesztette: Kiss Csaba

2012. március 31.

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.