Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FEBRUÁR

 

 

Tovább a  I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. hónaphoz.

 

 

Február

 

 

Az év 2. hónapja nem túl egyszerű feladat a kezdő gyűjtőknek. A felhők mögül előbújó nap idő előtt növekedésre késztetheti kaktuszainkat. Sok - korán virágzó - fajon feltűnnek az első bimbók. Fűtött üvegházakban nem ritka jelenség ilyen tájt már az alig várt virágzás sem. Nincs az a kaktuszkedvelő, aki ne várná ezt a csodálatos, tavaszt idéző pillanatot. Ha valamilyen okból (takarékosság) mégis késleltetni akarjuk az elindulást és a virágzást, akkor az ehhez szükséges feltételeket redukáljuk. Kevesebb fényt, alacsonyabb hőmérsékletet, még több hűvös szellőztetést produkáljunk. Ritkán, de előfordul, hogy felhőmentes napokon túlmelegedhet üvegházunk hőmérséklete (üvegházhatás). Ilyen esetben nappal erőteljesen szellőztessünk, s ha kell, árnyékoljunk is. Minden nap tartózkodjunk "üvegház-közelben". Amennyiben gyorsítani akarjuk a kaktuszok indulását, "sokkoló" 60-70 C-os gőzpermetezést, spriccelést alkalmazhatunk többször megismételve. Mindezt mértékkel tegyük, nehogy megégessük a téli pihenés alatt elvékonyodott, legyengült bőrfelületüket. Ha a tenyészcsúcs világoszöldre vált, kaktuszunk elkezdte újabb életciklusát. Ettől kezdve viszont fokozni kell a meleget, a fényt és az öntözést is meg kell kezdeni. Az egyik legelsőként és bőségesen virágzó kaktusznemzetség a Rebutia. Törpe méretük ellenére olyan hatalmas virágrengeteggel örvendeztetik meg minden évben gazdáikat, hogy ki sem látszanak a növénytestek a virágdömping közül. Sokféle színben pompáznak, a sárga, a narancs, a vörös, a rózsaszín árnyalatain át a liláig. E palettából csak a kék hiányozhat. Egyes hibrideknek még csodálatosabb virágaik vannak. Érdekes, ritka és szép virágú hibrid a 'Rose of York'. Fehéres virágával különleges színfolt. A törpekaktuszokkal kapcsolatban minden érdeklődőnek a figyelmébe ajánlom dr. Mészáros Zoltán és Szabó Dezső: Törpe kaktuszok c. munkáját, mely a Rebutia, Frailea, Blossfeldia, Aylostera,(ma Rebutia) Mediolobivia (ma Rebutia) nemzetségeket mutatja be. Nem az összes fajt, hanem csak a leggyakoribbakat, hasznos tanácsokkal társítva.

 

Varga Zoltán Budapest

 

NAPTÁRTÖRTÉNET

 

Február

 

A Gergely-naptár 2. hónapja a február, amely 28 napos (szökőévben – mint 2012-ben – 29 napos). Az év 32-59. napjait (szökőévben 60) és a (5) 6-9 heteket foglalja magába. Az esztendő 2. hónapja és az összes közül a legrövidebb, mivel a maradék napok (28 illetve 29) jutottak erre a hónapra, és ezt a jellegzetességét a mai napig megtartotta. Háromszor azonban mégis előfordult a történelem során 30 napos február. Érdekessége a szökőnapnak, hogy nem az utolsó napra, hanem február 24-re tették, a napok közé „elrejtve” (március 1-ét megelőző 6. nap). A mai közfelfogás szerint 29-ét tartják – tévesen – szökőnapnak. A hónap elnevezése a latin Februus névből illetve a hozzá tartozó Februa ünnepről származik, melyet február 15-én tartottak. Februus, a megtisztulás római istene volt. A klasszikus szerzők szerint a hónap latin neve, a februarius a szabin februm, "tisztulás" szóból ered. A két megközelítés összecseng.

A február volt az esztendő utolsó hónapja, amely korábban hiányzott a tízhónapos római évből. Az ókori Róma második uralkodója, Numa Pompilius (i. e. 715 - 672) utólag csatolta hozzá januárral együtt a római naptárhoz (amely így 12 hónapos lett), mivel az ókori rómaiaknál ez a téli időszak a mezőgazdasági munkák híján nem kapott hónapot. Február záró napja (az ókori „szilveszter”) pedig Terminus, tehát a végzés, a befejezés ünnepe. Egy ideig még a március maradt az év első hónapja, azonban hamarosan a január vette át ezt a funkciót és a február követi második hónapként. A 18. századi nyelvújítók által javasolt magyar elnevezése (február vagy a régies februárius hónapnév helyett) enyheges. A régi magyar neve - mely népi kalendáriumokban szerepelt – bőjt előhava, de bőjtelő néven is említették, ősi magyar nevén pedig jégbontó. Szokásos években a február a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az adott év márciusa és novembere. Szökőévben a február a hét ugyanazon napjával kezdődik, mint az augusztus. A hónapnév rövidítése: febr.

 

A február az igazi farsangi hónap.

 

Február hónap a „Februa” nevű megtisztulási és engesztelő ünnepről kapta a nevét. Az ókori Rómában az év utolsó hónapja volt február. E hónap 15-én Februus, az etruszk mitológiából ismert alvilági isten tiszteletére ünnepségeket tartottak, hogy bocsánatát elnyerve az emberek a bűneiktől megtisztuljanak. A farsang őshazája az akkori Itália, eredetileg a régi római Saturnalia pogány ünnepekből származik. A farsangi ünnepségek, mulatságok a tél temetése és a tavasz eljövetele felett érzett öröm megnyilvánulása volt. Tavasszal a természet újjászületik és kezdetét veheti a jólét. A bőséget dús, pazar lakomákkal, míg az újjászületést a fiatalok beavatását elősegítő szertartásokkal ünnepelték. Ezek a rítusok gyakran maskarás formában zajlottak, elriasztandó a gonosz szellemeket és biztosítva a termékenységet. A keresztény egyház kezdetben üldözte a farsangi pogány szokásokat, később mégis kénytelen volt a vidámságnak, életörömnek átengedni ezt az időszakot. Az ünnepségek csúcspontja a farsangi időszak legvége az ún. farsang farka (farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd). Ez a farsang utolsó vasárnapjától hamvazószerdáig tartó ünnepségsorozat, mely húshagyókedd éjfélig tart. Ehhez a naphoz képest számítva 40 nap múlva lesz húsvét vasárnapja. Jellemzően februárra szokott esni a leglátványosabb esemény, a farsangi karnevál, vagyis a farsangzáró harsány, zenés, táncos, színpompás jelmezes felvonulás. A leghíresebb a brazil fővárosban zajló riói karnevál és az olaszországi velencei karnevál, hazánkban pedig a busójárás. Azokban az években, amikor a tavaszi napéjegyenlőséghez a legtávolabbi időpontokban van húsvét (április 10-25), ezek az ünnepségek március elejére esnek.

A katolikus egyház a kánai menyegzőre emlékezve ellensúlyozta a pogány rituálékat, ezzel is magyarázható, hogy a lakodalmak többségét farsang idején tartották, de azzal is, hogy dologidőben erre nem is lett volna alkalom. Hazánkban, Mohács környékén a farsang utolsó vasárnapján csúf, rémisztő álarcot öltöttek az emberek és kürtszóval, kolompolással, hangos kiáltozással ijesztették el a telet, később az idegen uralom alatt, főleg a török katonákat. Vízkereszttől (jan. 6.) hamvazószerdáig (húsvét előtti 40. nap) tartó farsangi időszak elengedhetetlen velejárója az édességként asztalra kerülő finom nyalánkság, a farsangi fánk. A farsangi napokban tartották és tartják napjainkban is a disznótorokat, ekkor készítik el a húsvétra beérő sonkát is, amely a húsvét jellegzetes étele (lásd április hónapnál). A kocsonya, rétes, tyúkhúsleves, töltött káposzta és még a cibereleves is az elmaradhatatlan szezonális ételek közé tartozik.

 

Népi jóslás az időjárásra vonatkozóan:

 

A népi hagyomány szerint, ha a barnamedve gyertyaszentelő napján, február 2-án kijön a fedezékéből (odvából) és meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és alszik tovább, mert hosszú lesz a tél. Ha viszont borús idő van, akkor kint marad, mert rövidesen jön a tavasz. A tudomány ezt nem igazolja.

A magyar népi mondóka a február hónapot a következőképpen jellemzi:

Gyertyaszentelő melege

Sok hó s jégnek előjele,

Gyertyaszentelő hidege

Kora tavasznak előhírnöke.

Jeget olvaszt Mátyás hogyha talál,

S ha nem talál, akkor bizony csinál.

Ha derűs a Román napja,

Ég áldását bőven adja.

 

Februári nevezetes napok közül néhány kronologikus sorrendben:

 

02. Gyertyaszentelő

12. Darwin-nap

14. Valentin-nap

19. Nemzetközi férfinap

22. Szt. Péter székfoglalása

24. Szökőnap

25. (24.) Jégtörő Mátyás

28. (29.) Terminus (télzáró)

 

A horoszkóp csillagjegyei közül az alábbiak esnek februárra:

-         Vízöntő (január 21-február 19.)

-         Halak (február 20-március 20.)

A februári égbolton a Nap az állatöv jegyei közül áthalad előbb a Bak csillagképen, majd a Vízöntő csillagképbe lép.

 

Magyarországon ebben a hónapban még mindig (vagyis egész télen) csak a télálló kaktuszfajok és egyéb pozsgások maradhatnak a szabadban, a fagytűrők mindenféle csapadéktól (eső, hó, havas eső, jégeső, jeges eső, ónos eső, fagyott eső, dara, zúzmara, dér, köd) védett helyen szintén kint telelhetnek. Februárban az üvegházban némelyik korán virágzó kaktuszon már megjelennek a virágkezdemények – a bimbók, másokon a hajtáscsúcs indul fejlődésnek. Ezeket a növényeket nagyon kis mértékben elkezdhetjük öntözni. A hó- és fagykárokra, ha lehet, még jobban figyeljünk, az üvegház észrevétlen, hőszigetelés nélküli zugaiba befújhat a szél, elfagyhatnak a közelben lévő, nem hidegtűrő kaktuszok. Szüntessük meg a hideg zugokat. Az üvegház külső fóliaborításának esetlegesen fellazult részeit újra rögzítsük.

 

A télvég kedves növénye, a hóvirág virágzási ideje általában február-március között van, a legkorábban virágzó növények közé tartozik (lásd január).

 

masolat---hovirag003.jpg

Pompás hóvirág

Szentbalázs és Sántos település között

Fotó: Lukoczki Zoltán

 

 

Februárban tartják négyévenként a téli olimpiai játékokat, az utóbbi időkben a nyári játékok közötti páros években.

Híres farsangról szóló költemény:

Csokonai Vitéz Mihály – Dorottya vagyis a dámák diadalma a fársángon. Furcsa vitézi versezet négy könyvben 1798.

A februárt idéző költemények:

Radnóti Miklós: Február

Tóth Árpád: Februárius

 

 

Érdekesség az egyéb hónapnév próbálkozásokra:

Commodus, aki egészen különleges uralkodó volt, az összes hónapot átnevezte a felvett neveivel a következőképpen (januártól decemberig): Amazonius, Invictus, Felix, Pius, Lacius, Aelius, Aurelius, Commodus, Augustus, Herculeus, Romanus és Exsuperatorius.

 

Forrás:

Britannica Hungarica

Wikipédia

 

Írta: Kiss Csaba

2012. január 31.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.