Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kaktuszrigmusok 26.

Kiss Csaba:

Kaktuszrigmusok

  1.   2.   3.   4.   5.   6.   7.   8.   9. 10.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

 

 

 1251-1300

 

Még Sulcorebutia is volt valaha a markáns szemölcsű Rebutia oligacantha
Mikor virágzik, víz utáni vágya csak akkor szűnik, ha felette folyik a kanta

LAU mondta, mikor megtalálta, hogy kicsit fárasztó a Rebutia padcayensis:
’Ha felérsz a csúcsra, csücsülj egy padra, de pihenésre vár egy padka lent is!’

Csupasz, gyér és sűrű tövises arcát bíbor virággal ékíti a Rebutia pulchra
Oly ritkaság, hogy csak hébe-hóba kerül a kaktuszvásáron az eladói pultra

Narancsvörös virágú, fehér szeplős telepet épít magából a Rebutia pulvinosa
Nem lehet természetes és szép formája, ha gazdája étlen-szomjan túlkínozza

Argentínában bárhol meghúzza magát a picike és szerény Rebutia pygmaea
Minden nő imádja, főleg Bettina, Edina, Elida, Fatima, Júlia, Lúcia s Tímea

Sok sarjjal veszi körül magát a vörös virágú, kicsi kaktusz, a Rebutia ritteri
Virágzása szinte egész évben kitart, azért nem karácsonyi, s nem szilveszteri

Három az igazság, vallja külseje alapján a változatos Rebutia steinbachii
A neve nem komplikált, egyszerű kimondani, nem történhet semmi baki

Kacéran kihívó kárminvörös kelyheit kecsesen kelleti a Rebutia steinmannii
Termésében a sok ezer mag apró, nem nagyobb, csak alig néhány sejtmagnyi

Zöld bőr, fehér areola, vörös virág – csupa színorgia a mini Rebutia tarijensis
Szépsége páratlan, nincs hozzá hasonló, nem vetekedhet vele akármilyen dísz

Bájos bőrét bajonettel és bíborbordó bokrétával borítja a Rebutia vasqueziana
Néha inni is kér, mert szomjas, s ilyenkor jó, ha a közelben van egy kézi kanna

Lapos levélkaktusz, éjjel nyíló a kis fehér virágú Rhipsalis agudoensis
Ha éjjel látogatod, vigyél szíverősítőt, s miközben húzod a dugót, edz is

Egész Amerikában elterjedt, és még Afrikába is eljutott a Rhipsalis baccifera
Mégsem fertőzi évmilliók óta egészséges életterét semelyik ismert baci-szféra

Akkora, mint egy két-három irányba elágazó szívószál a Rhipsalis burchellii
Igaz, tán nem valami népszerű, de látványát egyik kaktuszgyűjtő sem rühelli

Egyidőben virágzik és érlel termést a lógó szálas Rhipsalis campos-portoana
Akárcsak más vesszőkaktusznak, neki sincsen semmilyen kampós bordó ága

Elképesztően különleges a kicsi oszlopszerű, négybordás Rhipsalis cereoides
Összehajló vékony ágai a rovarok számára két darabból álló sztereó híd lesz

Viaszosodik a sokízületes, tagolt vesszőkaktusz a Rhipsalis cereuscula
A körülötte heverő mindenféle dolog olyan, mint valami cerberusz kula
                                                    
Lógatja, csüngeti szárát, virágját, bogyóját, vagyis önmagát a Rhipsalis clavata
Ha a monszun idején támad kedved hozzá menni, bújj egy praktikus esőkabátba

Minden egyes tagja és mindkét oldala hullámos, ez csakis a Rhipsalis crispata
De nem azért hullámos, mert megtaposta valamikor pár odatévedt komisz pata

Termésgyöngyöktől ékes a levélszerű szártagjairól ismert Rhipsalis cuneata
Korábban valamelyik gyűjtő a társától magának egy kis darabját kikunyerálta

Nudlifüzért vagy virsliszerű hajtásokat mereszt sziklák fölé a Rhipsalis dissimilis
Hisztizik mind, hisz picit mísz s dilis tíz kicsi híg gipszliszt, mit kivisz fix szifilisz

Ovális hajtásokkal különcködik az élén apró virággal tűzdelt Rhipsalis elliptica
Hogy egyébtől meg lehessen különböztetni a csöpp kis lila bogyóit, kell optika

Némelyik fajtársa Afrikába is elköltözött, de nem a Rhipsalis ewaldiana
Hogy szereted piciny virágját és ribizliszerű bogyóját, ezt bevalld Diána

Fél tucat alfajt számlál ez a túl filigrán vesszőkaktusz – a Rhipsalis floccosa
Keresztül-kasul szövik egymást a szárak, e kaktusznak ez a flikk–flakk póza

A neve nagyvirágú, de csak a nemzetségén belül illik rá a Rhipsalis grandiflora
A kultúrákban is olyan jól nevelt, hogy tekintettel van mindig, minden randizóra

Vékony szárán tövis nincs, minden virága egy biokincs, ő a Rhipsalis hoelleri
Tövis híján nem mondható, hogy a szúrása olyan, mint egy disznónak a bölléri

Vékony, nádszerű szárai végén lógatja kis fehér virágját a Rhipsalis juengeri
Nem szúr, mélyen hajló, alázatos, szolid lény, a természete már-már jó emberi

Akár a spagetti a villán, a fákról úgy csüng alá hosszan a Rhipsalis lindbergiana
Neki a csüngésben még sohasem okozott semmilyen problémát a ginzeng hiánya

Kecses kis hajtásain nudlihalmazokat képez a Rhipsalis mesembryanthemoides
Félmeztelen járva köztük, az élményem netalántán – mezem híján – démoni lesz?

Kisvirág, mondta meglelője, mikor piciny virágaival előtűnt a Rhipsalis micrantha
Ezek oly picikék voltak a szár szélein, mint a cafatokra szétszedett szalámik rántva

Híres-neves volt a fellelője, épp ezért lett a latin neve Rhipsalis neves-armondii
Minden – eddig felfedezetlen – kaktuszról bármikor ehhez hasonlót lehet álmodni

Hosszúkásan erezett, hullámos tagjait nyújtogatja szerteszét a Rhipsalis oblonga
Nem oly állagú, formájú s szívós szártagú, hogy készülhetne belőle üstdobdonga

Nyugatról fúj a szél, tudja ezt a Peruban dúsan szaporodó Rhipsalis occidentalis
Mivel sok a dombon egyhelyben legelésző szarvasmarha, néhány boci lent áll is

Ilyent ott nem látott, de mégis olívabogyót utánoz termésével a Rhipsalis olivifera
Maga sem tudja, hol van, ha véletlen rátéved az esőerdő sűrűjében a homoki vipera

Vékonyabb a szalmaszálnál a törékeny, és sok ipszilon ágú Rhipsalis ormindoi
Sajnos, idáig még nem sokan vannak a róla ódákat zengő költők és versmondói

Kettő van a fajban, mint szendvicsfelek a vajban, ez a Rhipsalis pacheco-leonis
Vagy hasonlóan, ahogy egy pár volt Yoko Ono és a Beatles-ből John Lennon is
 
Vastagszárú, bozótos cserjének tűnik az éltes korú, erőteljes Rhipsalis pachyptera
Olyan, mint egy cizellált facitera, amelyen még játszani is tud bármelyik paci Tera

Légiesen kecsesen csüng alá a háromélű, apró fehér virágú Rhipsalis paradoxa
Apró, fehér bogyótermése egyáltalán nem is olyan, mint a gonosz Pandora boxa

Öt bordát emel ki minden szárán az emígy is alácsüngő Rhipsalis pentaptera
Hogy élőben láthassa eme csillagbordás szép kaktuszt, hozzá el is ment a Tera

Fehér színben virágzik, mégis szép piros bogyót terem a Rhipsalis pilocarpa
Van, kinek többet és kinek kevesebbet ér egy érett bogyó, mint egy kiló árpa

A szomorúfűz lógatja úgy ívelő ágait, mint a fehér virágú Rhipsalis pulchra
Ám oly nehezen hozzáférhető, hogy ritkán kerül a kaktuszokat árusító pultra

Gránátvörös korongokat érlel a fehéres virágok után a Rhipsalis puniceodiscus
Ha valamit megtéveszteni akar, mondhatnánk így is, hogy: sunyi, de jó cirkusz

Kellemetes tapintású, kemény húsú, széles, karéjos szártagú a Rhipsalis russellii
Épp olyan élmény ez egy puha praclinak, mint éhes gyomornak a mézespuszedli

A dobónyíl szára olyan árkolt, mint a kecses lándzsaszerű szárú Rhipsalis sulcata
Erről a kaktuszról még a rosszakarója sem mondhatja, hogy összevissza szurkálta

Akár egy zöldre festett hosszú pálca, kerek szárú, ezért is a neve: Rhipsalis teres
Oly helyen él, ahol szomjoltáshoz szükséges víz végett sohasem kell tetővízeresz

Hogy ilyen is legyen, persze nem csak ezért háromszögletű a Rhipsalis trigona
És hogy csengjen, legyen itt olyan szó, amely rímel: gólya rugója, rigója, rigolya

Ráncos, redős, különös termésű a nemzetségárva Samaipaticereus corroanus
Szép nagy virágaiból, majd pedig a jellegzetes bogyóiból csúcsára koronát húz

Truncata fajtestvéréhez képest kissé másabb a Schlumbergera kautskyi
Nézi is egy orosz lány, miközben a mellette állótól kérdi: Znájes paruszki?

Tukáncsőrű, lilás bimbót fejleszt a kisgömbös Schlumbergera microsphaerica
Az érés után derül ki a megporzás eredménye, a kis magtok – a mikroszéf titka

Virágai nélkül medvetalpnak tűnik, ezért is a neve Schlumbergera opuntioides
Virágzási szezon előtt azon tanakodnak az éhes kolibrik, vajon a porció mi lesz

Rövid csövű, lila–fehér kettős színű virágot hoz a Schlumbergera orssichiana
Mivel illata alig van, nem is tűnne fel egyetlen élőlénynek sem az orrlik hiánya


 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.