Kiss Csaba:

Kaktuszrigmusok

  1.   2.   3.   4.   5.   6.   7.   8.   9. 10.

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20.

21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29.

 1301-1350

Turbánszerűen pödri piros lepleit csüngő virágon a Schlumbergera russelliana
Hozzá sietve egy sziklatövéből szól fel barátnőjének társa: most húzz fel Liána!

Szent karácsony táján vörösen virít a fürtökben csüngő Schlumbergera truncata
Tévedésből egy csöppség az ajándékot a karácsonyikaktusz virágai közt turkálta

Türelemmel tűrni a szárazságot a rövid horgas tövisű Sclerocactus brevihamatus
Ha mégis esne az itt oly ritka eső, bármelyik békának mondaná, breki hamar ússz

Mereven mereszti előre minden középtövisét a csínos Sclerocactus erectocentrus
Persze senkit sem akar bántani, s ha rátalálsz, legyen az első kedves szó: szervusz

Nem szürke hétköznapi kaktusz, ám pici a csupa szemölcs Sclerocactus glaucus
Ha ismerte volna, a fejedelmi lakomáján az asztalát díszítette volna vele Lucullus

Tövisekkel mesterien átszőtt szárát virággal koronázza a Sclerocactus intertextus
Ha szép rózsacsíkos virággal köszönt, ez az ápolási hála, úgymond: ingergesztus

Sárgásvörös töviserdővel lepi be csöppnyi gömbszárát a Sclerocactus johnsonii
Sok mindenre jó ez a tűpárna, például óvni, napozni, harcolni, horzsolni, borzolni

Tupírozott hajnak tűnik a tövise, amit büszkén visel a Sclerocactus mariposensis
Az, aki az erős és fájdalmas tövisszúrására immunis, lehet, hogy akár impotens is

Repedezett, csontszáraz, sík talajon árválkodik egy-egy Sclerocactus mesae-verdae
Egyáltalán nem érezné jól magát, ha akár a legnagyobb szárazságban sok eső verné

Pompás kis darab bármely gyűjteményben a tarkán színes Sclerocactus nyensis
Ki először lát ilyet üvegházban, ámulva kérdezi magában: vajon ez milyen dísz?

Csöppnyi nádlevél formában növeszti puha töviseit a Sclerocactus papyracanthus
Úgy viseli permtöviseit, mint csillagszerű valamit, amit égre meredő papírra ráhúz

Kis sárga virágai alatt, erős tövisei között húzódik meg a Sclerocactus parviflorus
Úgy el tud bújni közöttük, mint a semelyik utcáról sem látható tengerparti kókusz

Sok horgas tövissel jól tud kapaszkodni a dekoratív Sclerocactus polyancistrus
Gazdacsere közben odaszól társának: Jól kapaszkodj, nehogy a fólián kicsússz!

Pelyhes párnái peremén s közepén eresztgeti ki töviseit a Sclerocactus pubispinus
Hát te, ártatlan tövis, ha átkerülsz valaki másba, az új gazdája tüstént úgy is kihúz

Hálásan köszöni gazdájának a gondos ápolást virágokkal a Sclerocactus scheeri
Valahogy talán úgy, ahogy az osztrák Udo Jürgens énekelte egykor: Merci scheri

Kétféle alakot ölt, szalagos meg hagyományos tövisekkel a Sclerocactus spinosior
Ha valaki beleüti, a kettő között különbséget tud tenni, legyen az ormány, nózi, orr

Hosszú, horgas tövisek közt vörösesbarnán virágzik a Sclerocactus uncinatus
Duruzsolnak a hím ivarsejtek a bibére jutva: A magházba virágpuncin át ússz!

Félelmetes karomszerű tövisekkel vértezi fel magát a Sclerocactus unguispinus
Nehogy elkezdje unalmában csipkedni üstökét egy-két buta, de huncut kis libus

Szürkéskék tónusban guggol a kavicsok között a gömböc Sclerocactus warnockii
Csak az ismeretlen számára tűnik úgy, hogy az egész megjelenése szinte zsarnoki

Sárgán és bíborban is virít az ujjhossznyi tövisű kecses Sclerocactus whipplei
Hogy melyik taxon lehet ez, legtöbbször nem válnak be a fajtotózók tuti tippjei

Alig nagyobb egy fürjtojásnál a hatalmas fehér virágú Sclerocactus wrightiae
Persze a legnagyobb virágú egyed ki másé is lenne, mint a leghíresebb Fricié

Sövénynyíró cakkos fogaihoz feltűnően hasonlít a Selenicereus anthonyanus
Virága alakját utánzó pirszing is létezik már valahol, ilyen van Antónián húsz

Nagy, sárgásfehér, finom illatú virágát éjjel bontja a Selenicereus atropilosus
Karcsú hajtása rövid tövises, spárga vékony s legalább tízszer hat ropi hosszú

Nedves erdő mélyéből kúszik fel az sárga magvú Selenicereus chrysocardium
Mikor aranyló színre vált az összes magja, ez már valóságos maghízó stádium

A kaktuszok között a legeslegnagyobb virágú a Selenicereus grandiflorus
Az éj királynője pompáját meg sem közelíti a kardvirág, latinul a gladiolus

Karcsú, néhánylapú szár, annál hatalmasabb virág, ez a Selenicereus hamatus
A hazája kezdetektől fogva Mexikó, s azt sem tudja, merre lehet Damaszkusz

Mexikó fán lakó, karcsú, kúszó kaktusza a tövismentes Selenicereus inermis
Hozzá bárkit a virágzás nagyszerű élményének látványa, e várható siker visz

Léggyökereket hajt a Hold istennő nevét viselő hosszú Selenicereus murrillii
Hol megvetette gyökereit, hát nem az a szigetcsoport, amelynek neve: Kurilli

Mexikóban él a nyolc méter hosszú, egy centi vastag Selenicereus nelsonii
Hogy hol található a pontosabb élőhelye, ezt nem szabad senkinek elszólni

Visszahajló barna lepleivel tárja fel a belső fehéreket a Selenicereus pteranthus
A kecsesen ívelő, vékony szálú, külső leplek száma lehet tán vagy egyszázhúsz

Szára végén, akár a pipafej, lilásfehér virágját emeli a Selenicereus spinulosus
Hogy miért ilyen pózban virít, talán a leghihetőbben magyarázná egy filozófus

Szintén szúrós szára szegletére szervírozza szép szervét a Selenicereus vagans
Az éj sötétjében a csillagfénytől úgy világít fehér virága, mint az olasz fajansz

Erőteljes a neve, mégis lágyan csüng alá szép száraival a Selenicereus validus
E finoman bordás, apró tövises szárak száma lehet nagyon sok, vagy alig húsz

Bordái nem hullámzanak, mint fajtestvéreié, ez a Stenocactus coptonogonus
Ám gömbnek látszik, mint a világmindenségben egy lassú, bolyongó glóbusz

Mint a lágy szellő által simogatott víz, olyan hullámos a Stenocactus crispatus
A lilacsíkos fehér virágai nélkül sem néz úgy ki, mint akárcsak egy Krisna-túsz

A százrétű gyomornál is jóval tagoltabb felületű a Stenocactus multicostatus
Oly sok e redő, mint ellenfelének a kártyalap, ha vele játszik egy ultizó mágus

Kis kardocskákat mereszt minden areolájából a ráncos Stenocactus obvallatus
Hogy miért ilyen minden tövise, mondd meg, ha az eddiginél jobb választ tudsz

Szalmasárga fűszálakat mereszt tövisek gyanánt a Stenocactus ochoterenanus
Szerényen húzódik meg a gyűjteményben, mint kiállításon egy olcsó teremárus

Igyekszik dúsan sokszorozni magát a lemezes bőrű Stenocactus phyllacanthus
Oly a redőivel, mint egy farmer, amelynek farmernadrágját tartja villapánt húsz

Koránt sem biztos, hogy önálló faj a testvéreire hasonlító Stenocactus sulphureus
Hasonló az eset, mint mikor az istenek kritizálták, hogy jól vagy rosszul fúr Zeus
 
Fehér areola, üveges és fekete tövis, hullámos borda, ő a Stenocactus vaupelianus
Minden szép, amit visel, és nem tesz túl rajta semelyik napégette csau pelikán túsz

Megbokrosodik, (de nem mint egy ló) a kar vastagságú Stenocereus alamosensis
A rendkívül ritka nagy nyári eső mindenféle hordalékot a töve alá mos, s nem visz

Costa Rica tengerpartján él a zöld-fehér parabolacsíkos Stenocereus aragonii
Bőven van hely a tengerparton, ezért nem érdemes nekik magukban árválkodni

Egyre nő felfelé, s ide-oda hajlong a karcsú, gyér tövisű Stenocereus beneckei
Gondoskodnak róla tövisei, hogy egy életre megbánják a tövébe járók fenekei

Messziről hatalmas fának tűnik, akkorára magasodik a Stenocereus chacalapensis
A kaktuszkutató fején a rettentő nagy hőségben és a tűző napon a kalap nem dísz

Aranysárga terméséről kapta nevét az óriás fává növő Stenocereus chrysocarpus
Rekkenő hőségben legfeljebb néhány pillanatra áll meg alatta a spurizó krampusz

Fenséges külsőt, zöld bársonyos bőrt, apró tövist visel a Stenocereus dumortieri
Néhány kecses ívű, egyenesen futó bordáin ékes areoláit, mint apró tumort cipeli

Magasan meredezik növénytársai között a vaskos szárú Stenocereus eichlamii
Jóval hosszabbra és vastagabbra hízik, mint töltéskor a legnagyobb Pick szalámi
 
Hernyó módra mászik a laza homokos, köves buckák között a Stenocereus eruca
Lehet, hogy az összes ihletést ettől a kaktusztól kapta a híres költő, Pablo Neruda

Kiss Csaba

 Érd 2012. 11. 28.